A következő címkéjű bejegyzések mutatása: istván. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: istván. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. augusztus 19., kedd

# 447. - Kirándulás Prusival!

Pár hónappal ezelőtt voltam fent pesten Prusinál, ahol megbeszéltük, hogy majd a nyáron ő jön le hozzám és kirándulunk egy jót, mivel ő túrázni szeret, Kazár környéke pedig megfelelő erre a tevékenységre!
Végül kilencedikén tudott eljutni ide három napra, mert épp szabadságon volt.
Az első napon, pénteken még nem sok mindent csináltunk: bementem elé a városba, majd hazajöttünk a busszal, lecuccoltunk, megkajáltunk és átnézegettük egymás könyveit, újságjait. Prusi hozott nekem ritkaságokat, úgyhogy köszönöm szépen neki! :D Az este elmentünk még kicsit sörözni, de nem voltunk túl sokáig, eléggé fáradtak voltunk, mert keveset aludtunk.

Másnap nem tétlenkedtünk: a cél a kazári riolittufa volt, ami egy egyedülálló geológiai képződmény az országban. Megvettük a napi söradagot az útra, majd felkereskedtünk az erdőnek! Természetesen a sok-sok fotó készítése sem maradt el. Fantasztikus tájékozódóképességemnek hála sikeresen rossz irányba mentünk az elágazásnál, így nem ott lyukadtunk ki, ahol akartunk, hanem a kőszénfejtő egyik végénél! lol
Visszamentünk az elágazáshoz, ismét sört bontottunk és még egy rohadt bögöly is megcsípett.
Kisebb gyaloglás után kilyukadtunk a helyi kőszénfejtő egyik oldalában, ahol tó alakult ki, hála a sok esőnek. De arra viszont nem számítottam, hogy majd nudisták fürdenek benne! Három fickó és egy nő nem zavartatta magát, még oda is köszöntek nekünk a távolból. Egy ideig gyönyörködtünk a tájban, a tóban ( és a pucér női testben XD), majd továbbálltunk. Végül sikeresen eljutottunk a tufa fölé. Ott egy kis faház maradványai vannak. Ha felfelé megyünk, kilyukadunk a kőszénfejtő tetejénél, ha kicsit lefelé, akkor pedig a tufánál. Előbb a szénfejtőhöz mentünk, mert már nem akartunk újra felgyalogolni, ha elsőnek a tufához mentünk volna. A látvány nagyszerű volt, nagyon tetszett Prusinak is és egyből képeket kezdtünk gyártani, ami sajnos nem adja vissza a mélységet, amekkora szakadék szélén álltunk. Épp ezért csináltunk egy videót is, hátha így jobb lesz:



Utána mentünk lefelé a tufához és zúgó hangot hallottunk. Találgattuk, hogy micsoda, felvetettük a "lopják a fát" lehetőséget, a fűnyírást és minden zagyvaságot, aztán megláttuk azt közeledni, amit sose hittünk volna: egy 30 méteres gigantikus földönkívüli űrhajó, helyett egy távirányítású drón repült felénk. Próbáltuk lefotózni és levideózni is és találgattuk hol lehetnek az irányítói. Integettem neki, futottunk utána és pár lépés után kiderült, hogy két faszi vezette a szerkentyűt tőlünk pár méterre, csak éppen a fa takarásában voltak. Biztos jót röhöghettek rajtunk, ahogy nézték a drón kameráján, hogy ott csápolunk nekik xD
Bontottunk egy újabb sört, lefotóztuk a kis gépet, mert megengedték és lőttünk pár közös képet is. Mivel már jó pár órája barangoltunk, gondoltuk ideje lenne hazafelé indulni. Szerencsére nem tévedtünk el újra - xD- így gyorsan ki is érkeztünk az erdőből a falu végéhez. A domboknál pár bála volt, ahol kitaláltuk, hogy csinálunk ugrálós képeket. Valamelyik fantasztikusan jól sikerült a naplementében, így el is neveztem Super Mario képnek :D
És a szomjas utazók végül betértek a falu végi kocsmába, hogy szürcsöljenek egy korsó sört. Nagy szerencsénkre ismerős is volt lent, így meg is hívtak bennünket egy körre.
Este kilenc óra körül hazaértünk és még skypoltunk egyet Andrással, a jövőbeli projektünket illetően - top secret - majd még iszogattunk egy kicsit és végül hullafáradtan kidőltünk aludni.
Most jöjjön akkor egy jó nagy adag kép és majd utánuk jön a vasárnapi beszámoló :D























Vasárnap este már mennie kellett haza Prusinak, így időben felkeltünk reggelről, hogy még hasznosan kitöltsük a maradék időt és kitaláltuk, hogy a házunkkal szemben lévő domboknak megyünk el túrázni. Aztán útközben eldöntöttük, hogy átvágunk pár domboldalon és akkor majd megérkezünk egy kis tavacskához. Ott még kiskoromban jártam családdal utoljára, tehát ezer éve nem voltam arrafelé. A tegnapi bálaugrálós képekhez hasonlóan most is csináltunk párat, csak most kint az egyik domb tetején, ahonnan belehetett látni az egész környéket :D Aztán elindultunk árkon-bokron át és már tanácskoztunk, hogy merre is lehet a tó, mert nagyon a völgy aljában voltunk és nem láttuk be a környéket, hogy pontosan hol is tartunk, míg végül elérkeztünk egy nádas részhez és megtaláltuk!
Baloldalt volt egy virágos- fenyves domboldal és odamentünk fel kipihenni magunkat, közben pedig bontottunk egy sört. Közben átbeszéltük a jövőbeli projektünk terveit és gyönyörködtünk a tájban. Sajna a kis tavacskát nem lehetett jobban megközelíteni, mert körbevette az iszapos talaj és a nád. Kíváncsiak voltunk, hogy mi van a fenyvesen túl és kimentünk ott is az erdőbe, de végül láttuk, hogy nem a mi irányunkba megy az út, hanem teljesen másfelé, így gondoltuk inkább induljunk hazafelé, mert most buszhoz voltunk amúgy is kötve. Az erdő oldalába mentünk végig és végül kúszva jöttünk ki a bozótból xD Annyira elsétáltunk oldalt, hogy teljesen másik helyen kötöttünk ki, mint ahonnan érkeztünk és már a tavat is bőven elhagytuk. Elindultunk az úton, ami egy dombtetőre vezetett ki, hogy hátha majd onnan tájékozódni is tudunk, hogy épp merrefelé is vagyunk. Közben bálák is voltak a fűben, szép virágok és a fenyvesnek is volt egy "sarka", ahol bezáródott az egész terület. Nagyon tetszett nekem az a hely, tök szép volt :D Végül átkeltünk vagy két dombon és beugrott mindkettőnknek, hogy hol is vagyunk! Majdnem elhaladtunk Kazár mellett, még jó, hogy nem arra felé mentünk először, amerre akartunk XD Közben láttunk egy csoportnyi őzet is elfutni a domb aljában és találtunk egy kidőlt vadászlest is, amin persze nem maradhatott el a pózolás! Utána próbáltunk ismét ugrálós képet csinálni - nem tudom miért kattant be annyira - , de úgy, hogy automatára állítottuk a gépet és majd ketten akartunk egymás mellett ugrani. Hát sehogy sem jött össze a kép, vagy túl hamar vagy túl későn ugrottunk és csak az látszik, hogy épp rugaszkodunk el a talajtól XDDD

Hazaértünk, kajáltunk egyet és a találka befejezéséül még megittunk egy sört a kocsmában. Utána pedig már menni kellett a buszhoz és elkisértem Prusit.
Hát alaposan "megsétáltatott" abban a három napban, vagy 50 km-ert biztosan gyalogoltunk összesen. De nagyon jó volt, remélem mihamarabb megismételhetjük!

Képek a vasárnapról:



















2014. március 11., kedd

# 437 Ufókongresszuson és a könyvtárban Prusival :D

Pár hónapja ismerkedtem meg Prusival/Istvánnal, hála az ufós blogjának és ez a téma engem is érdekel ugyebár. Gondoltuk megejtünk majd egy találkozót és ezt előző hétvégén meg is tettük :D
Felmentem Pestre részben munkaügyben, részben pedig, hogy kongresszusra és könyvtárba menjünk együtt.
Az Országos Széchényi Könyvtárba mentünk el. Átakartam nézni már jó ideje pár dolgot - főként folklór témakörben - és kellettek a cikkeimhez új infók is, gondoltam itt majd találok hozzájuk. 
Elég ramaty idő volt, esőben jutottunk végül el a helyszínre, de az épület igen szép, én még sosem voltam bent eddig.


Csináltattunk belépőt, lepakoltuk a cuccainkat a ruhatárba és nekiláttunk a keresgélésnek. 
Sikerült jó pár könyvet átnéztem, nagyon régieket és találtam is hasznos dolgokat, amiket vagy kijegyzeteltem vagy pedig lefénymásoltattuk. A legérdekesebb az volt, amikor mikrofilmeken nézegettük vissza a régi újságokat és cikkeket. 


Sajnos odabent nem lehetett fotózni semmit, így csak odakint készítettem pár képet, egyszer délután mikor már elállt az eső és ebédszünetet tartottunk ....





...valamint amikor este végeztünk a "munkával". Ekkorra már besötétedett és szépen ki volt világítva minden. 





Hazafelé menet vettünk pár sört "otthonra", a fárasztó kutatás után a lehető legjobban esett eme nedü.
Istvánnal megvetettem egy könyvet még annó vateráról, azt oda is adta. Mivel korábban cikkezett újságokba, így valamelyik szám megvolt neki többször is, ezeket ingyen odaadta. Ezúton is köszi őket! :D

 

Az este folyamán még elsörözgettünk, beszélgettünk mindenről és gépeztünk. Én eléggé hamar elálmosodtam, ezért le is feküdtem korán aludni, de István tartotta a frontot a gépnél hajnalig :D
Azért is akartam időben lefeküdni, mert másnap volt az Ufókongresszus, amire menni akartunk.


Másnap reggel felkeltünk, elkészültünk, teáztunk, kávéztunk és csináltunk pár szendvicset. 
Pont időben, a műsor kezdetekor érkeztünk meg az Újpesti Kulturális Központ házába, ahol tartották a kongresszust. Egyébként még ott sem voltam soha. :D


Istvánnal még előző este megbeszéltük kit fogunk megnézni, kinek az előadása fog érdekelni és kié nem. Az előadások között persze voltak szünetek is. Na hát voltak jó előadók, de igen, voltak olyanok akiket megmosolyogtunk vagy én valakin még nevettem is, akkora hülyeséget mondott :DDD
Aranyi Lacival találkoztam végre személyesen. Ő is cikkezik az újságokba, mint én. Eddig csak fb-on beszéltünk párszor, aztán végül élőben is összejött a dolog, persze ő is tartott előadást. Nagyon jó fej volt és közvetlen, ráadásul odaadta az újságját is, úgyhogy már nem kellett megvennem a havi számot.:D


István összefutott még pár régi barátjával, akiknek bemutatott.
Aztán ott volt Viszkok András is, akit csak István ismert személyesen, én csak az írásait olvastam, mikor még benne volt a "szakmában", de azóta abbahagyta ha jól tudom.
Ő is közvetlen volt és rendesnek tűnt, aztán azóta is fb-on néha-néha megy a csevegés vele. :)


Amit a legjobban vártam előadást az Knoll Gyula repülőezredesé volt.
Az "öreg" már 80-on túl van és még az '50-es években látott ufót gyakorlat közben.
Ő vezetett először olyan gépet, ami a hangsebesség felett repült - akkoriban ez volt a legjobb technológia repülőgép meghajtás terén - de a fölötte megjelenő ufó úgy otthagyta mint a fene :D Ezen kívül előadásában még kontaktokról beszélt, ami az egyik kedvenc témám. 
Mivel volt stand és vásárolható könyvek, meg is vettem az úr könyvét, ha már meghallgattam az előadását és hát alá is lehetett vele dedikáltatni, ami sikerült is. Beszéltem vele pár szót, még névjegykártyát is adott, és azóta váltottunk már e-mailt is egymással. Rendes és közvetlen embernek tűnt.




Kihagytunk pár előadást és ugye szünetek is voltak, eközben Istvánnal kimentünk az épületből és szétnéztünk a környéken. Szegény srác nagyon szomjas volt, így 1-2 sört megivott :D 
Az egyik bódénál összetalálkoztunk az egyik előadóval a kongresszusról, akinek itt bizonyos okok miatt nem írnám le a nevét, megígértük neki. Mondott jópár érdekes dolgot, belsős ügyeket.
De jól el is viccelődött, egyszerűen hatalmas forma az az ember, a haverjával együtt, aki még ott volt vele!:D Elsöröztünk velük egyébként még a kongresszus után is, bár én már hulla fáradt voltam és ez miatt nem bizonyultam túl jó beszélgetőpartnernek, de élvezet volt hallgatni :D

Ezek után megnéztünk még pár előadást, köztük Nemere Istvánét is, akivel nem volt betervezve, de végül készítettünk közös fotót. Ő azért elég termékeny és híres író, aki nem ismeri, hát keressen rá gugliba kérem szépen!



Szerencsére sikerült elcsípnem az Ufómagazin főszerkesztőjét, így végül megbeszéltem vele, hogy folyamatosan küldhetem be a cikkeimet a lapba. Nagyon örülök, hogy legalább ezt sikerült elintéznem, mert eddig csak két cikkem jelent meg ebben az újságban - a többi a Hihetetlen magazinban - de így már lefixáltam, hogy megfog több is.

A kongresszus végén mindegyik előadótól lehetett kérdezgetni, kiültek mind a színpadra. Itt ismét megmosolyogtam 1-2 választ, egyszerűen nem lehetett kibírni :D A legnagyobb az volt, amikor Tóth László megfogja előadásának papírjait és egyszerűen eldobta a közönség felé a színpad közepéről, hogy aki nem volt ott az ő előadásán, az most megtekintheti miről maradt le :D Csak úgy repültek a lapok az emberek közé, miközben a főszerkesztő Pusztay Sanyi felszólalt, hogy ez igazán új és érdekes módja a lapterjesztésnek, óriási!:D



Este vége lett a műsornak, végül még Aranyi barátnőjét kértük meg, hogy csináljon egy közös fotót rólunk, azaz rólam és Istvánról. Ez semmi képen sem maradhatott el, a két "kolléga" :D


Mint írtam ezután még söröztünk kicsit és beszélgettünk, aztán hazametróztunk.
Még gépeztünk és dumáltunk, de most még hamarabb lefeküdtem aludni, mert tényleg nagyon elfáradtam! Már a metrón is beszunnyadtam... Másnap dél körül indultam hazafelé és István kikísért a metróhoz. Kössz a szállást és a társaságot!

Összességében nagyon jó volt ez a pénteki-szombati nap. Kongresszuson sem voltam még, ha István nem jön velem, valószínűleg el sem megyek, mert azért 1-2 dolog miatt vannak fenntartásaim ezzel kapcsolatban, azért nem is mentem még. A könyvtári kutatgatást is nagyon élveztem, tervezünk majd még később is menni. Az új könyv és újság szerzeményeimnek is nagyon örülök, bővíthettem a gyűjteményemet.
Megérte felmenni!